(magyar fészmese)

Nyuszika vidáman köszönt rég látott barátjának: - Helló! Előny, te vagy az?
- Igen, szia! - Ej,megnőttél! Hazajössz velem? - ugrált Nyuszika. Soha nem volt ekkora előnyöm! - Igen, örömmel- válaszolt Előny. – Nyuszika házánál látszott, baj van. Az előny nagyra nőtt. Már nem fért be ajtón, se ablakon. Nyuszika állát kis mancsaira fektette, szeme sarkában könny csillogott:
- Ajaj, behozhatatlan előnyre tettem szert! - sóhajtott, és szomorúan néztek egymásra.